Herend Porcelán

Farkasházy Jenő

1863 - 1926

A régi hírnév felvirágoztatója.

Farkasházy Jenő, hűen a családi hagyományokhoz újra felvirágoztatta a gyárat.

A Herendi Porcelángyárat 1896-ban a kormány Farkasházy Fischer Jenőnek, Fischer Mór unokájának ajánlotta föl megvételre. Farkasházy Jenő - aki maga is képzett keramikus és kerámiatörténész volt - felismerte, hogy nagyapja szellemi örökségeként, és mivel Herenden a szükséges nyersanyagok közül csak az égetéshez szükséges fa található meg, minőségi luxusporcelánt kell gyártani. Fontosnak tartotta az utánpótlás nevelését is. Erőfeszítései nyomán 1897-ben megindult Herenden a szakoktatás. 

Az 1900-as Párizsi Világkiállításon Herend régi hírnevéhez méltóan szerepelt, a kor stílusirányzatainak megfelelő, ám mégis egyedien herendi tárgyaival.

1901-ben a Szentpétervári Világkiállításon az egész Osztrák-Magyar Monarchiából három gyár nyert kitüntetést: Herend, a pécsi Zsolnay és az Apátfalvi kőedénygyár. Herend aranyérmet kapott.

Farkasházy Jenőt, aki 900 rubel értékű kiállítási tárgyat ajánlott fel a beteg és szegény orosz gyerekek javára, a Szent Sztanyiszláv-érdemrend III. fokozatával tüntették ki. Az 1911-es Torinói Világkiállításon újabb aranyérem került a gyár birtokába. 

A történelmi és társadalmi helyzet folyamatosan nehézségek elé állították a gyárost. Az első világháború különösen érzékenyen érintette a gyárat. 1916-tól 1920 januárjáig csak a meglévő kész fehérárut festették, égetés nem történt. 

Farkasházy 1923-ban a gyárat részvénytársasággá alakította át, a részvények 50% át megtartotta magának, és művészeti vezérigazgatóként vezette tovább. Ekkor két év alatt új munkás lakótelepet létesítettek, további szakembereket szerződtettek Herendre, s megélénkült a szakoktatás is. 

A belső gazdasági gondokon csak az export segítségével sikerült némiképp úrrá lenni. A nehéz gazdasági helyzet, a sorozatos problémák sem törték meg Farkasházy alkotókedvét. Sokszor a műszaki és kereskedelmi érdekek háttérbe szorításával folytatta művészi terveinek kidolgozását. Az ehhez felhasznált szakirodalom jelentős része ma is megtalálható a Herendi Porcelánmanufaktúra könyvtárában. Halála évében, az életmű végső elismeréseként a herendi gyárat a Philadelphiai Világkiállításon újra aranyéremmel tüntették ki. A művész-gyáros fáradhatatlanul nagyapja szellemi örökében tevékenykedett, és újításai, forma-, dekor- és legfőképp mázújításai innovatívak és meghatározók voltak.

 

Ossza meg másokkal is…