Herend Porcelán

Fischer Sámuel

1830 - ?

Fischer Mór fiai irányítják a gyárat 1876-1884 között.

A Manufaktúrát felvirágoztató Fischer Mór, visszavonulása után - a már addig is a gyár életében tevékenyen részt vevő - fiainak adta át a cég vezetését.

Döntését nagyban befolyásolta a bécsi tőzsdekrachot követő világválság, és ennek következményeként az igényelt államkölcsönök elutasítása. A Fischer-fiúk - akik közül apjuk mellett Leó és Sámuel a kereskedelemmel, Dezső és Zsigmond a gazdasági ügyekkel foglalkozott, Géza a kemencék és a glazúrok szakértője volt, Vilmos és Béla pedig a festészetben segédkeztek - Sámuel vezetésével szervezték át a manufaktúrát és a kézzel festett, művészi porcelántárgyak helyett a kevés költséggel járó, egyszerű termékek gyártására tértek át.  Kockázatot vállaltak, mert a történelem és a gazdasági helyzet erre kényszeríttette őket.

A várt eredmény azonban elmaradt, és így kénytelenek voltak ráébredni, hogy édesapjuk koncepcióját szükséges folytatniuk. 1879-ben Székesfehérváron országos ipari kiállítást rendeztek, ahol Farkasházy Fischer Mór tatai alkotóként, fia Sámuel a herendi gyárat képviselve magyar királyi udvari porcelánszállítóként jelent meg. Mór másik fia Vilmos, pedig kolozsvári porcelánfestőként szerepelt. Sámuel aranyérmet nyert, ahogy a világkiállításokon is (1876 Philadelphia, 1883 Amszterdam), de a siker nagyrészt édesapja idejében készült porcelántárgyaknak volt köszönhető. A fiúk kettős igyekezete hamar kudarcba fulladt. Hiába törekedtek apjuk nyomdokain haladva a művészi porcelán előállítására, kevés újításuk volt; a tömegtermelés területén pedig nem tudtak versenyre kelni az olcsó cseh porcelánokkal. A folyamatos hanyatlásból a különböző kölcsönök és segélyek sem jelentettek kiutat, így kénytelenek voltak apjuk örökségét - a Herendi Porcelánmanufaktúrát - megvételre felajánlani az államnak. Hosszas előtárgyalásokat folytattak, hogy Sámuel továbbra is igazgató maradjon, és Géza is a cégnél tevékenykedhessen, de egyikük sem maradhatott. 1884-ben eladták az államnak, és Tatára költöztek, ahol átvették apjuk 1880-ban bekövetkezett halála óta Dezső testvérük által vezetett üzemet; apjuk újabb örökségét, melyet "Fischer Mór fiai Porcelángyár" néven működtettek tovább. 

Életük részévé vált Herend, a Herendi-stílusirányzatok, forma- és dekorkincsek, így attól soha nem tudtak elszakadni.

Ossza meg másokkal is…