III. Terem

TÁVOL

A keleti kultúrák tárgyai Európában mindig titokzatosnak, vonzónak, rejtelmesnek és egzotikusnak tűntek. Szívesen másolták is ezeket: a chinoiserie (fr.) nemcsak a kínai művészetből merít, hanem japán, indiai és közel-keleti elemeket is egyesít az európai ízlés szerint.

A chinoiserie egyedülálló: az a sokszínűség és változatosság, ahogyan Fischer a távol-keleti porcelánokat átdolgozta és újragyártotta, rendkívüli. A teremben bemutatott tárgyakat a díszítmények típusai szerint csoportosítottuk, a legismertebb díszítmények: Ming, Poisson, Siang Rouge, Siang Jaune, Siang noir, Cubash, Pekingi Páva, Esterházy, Empereur, Macao, Kyoto... együtt láthatók tekintet nélkül készítésük idejére, így az is megfigyelhető, hogyan változott a festésmód és mennyiben változtak a festőanyagok mintegy nyolcvan év alatt.

A bemutatott tárgyak között láthatják azt a 18. századi japán Imari tálat, amely méretével is kitűnik a többi tárgy közül. Ez a porcelán már 1952 óta az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében volt, azonban rossz állapota miatt nem láthatta a nagyközönség. A kiállításra restaurált dísztál eredetileg főúri gyűjtemény jeles darabja lehetett, amelyet súlyos sérülése után adtak át Fischer Mórnak.

Mivel a kinaizáló porcelánokra általában a díszesség, színgazdagság, kiemelkedően igényes festési technikák jellemzők: e terem talán a leglátványosabb is.

ESTERHÁZY DEKORRAL DÍSZÍTETT CSÉSZEPÁR

Fischer porcelánjaira a polgárság körében is mutatkozott kereslet, legnagyobb megrendelői azonban a főúri családok voltak. A legszebb díszítmények vagy első megrendelőjükről kapták nevüket, vagy azokról a családokról, amelyeket Fischer megajándékozott egy-egy általa nagyrabecsült mintával.

Esterházy Miklós szentpétervári nagykövet hozta Magyarországra a mai Esterházy-dekor előképét. A minta alapszíne téglavörös vagy zöld, melyből a festőecset szárával kaparják ki a stilizált sás virágmintát, s mellette kínai betűk vannak felfestve.

IMARI TÁL

A múzeumban kiállított XVIII. századi dísztál feltehetőleg egy főúri család tulajdona volt, melyet sérülése után adtak át Fischer Mórnak. A tál 1952 óta az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéhez tartozik, eddig azonban a nagyközönség nem láthatta. Restaurálás után a herendi állandó kiállításon szereplő tárgyak közé került. A restaurálási munkálatok során derült ki, hogy Fischer Mór kísérletezett a tállal: ráfestett az eredeti díszítményre.

IMARI VÁZA

Az egyik legismertebb japán porcelánstílus az (Arita) Imari, mely az 1600-as évek közepén alakult ki az aritai kaolinlelőhelyek felfedezése után. Európában ez a stílus Imari néven ismert; nevét arról a kikötőről kapta, ahol a (jelentős mennyiségű) holland exportra szánt porcelánárut hajóra rakták. Az Imari-porcelánok az európai keményporcelán felfedezése (1709) utáni időszakban nagy hatással voltak a porcelánminták kialakulására.

Kezdetben az Imari-porcelánokat máz alatti kék festéssel díszítették, később vöröset, zöldet, sárgát és feketét is alkalmaztak. A tárgyak mind formájukat, mind pedig díszítésüket tekintve kínai hatást mutatnak.

MING DEKORÚ MŰTÁRGYAK

A kínai Ming-dinasztia uralmának (1368-1644) idejére tehető a porcelán aranykora. A kékeszöld mázú porcelántárgyak formái igen változatosak, díszítményei (tájképek, pihenő alakok) gazdag színezésűek. Ez a kínai porcelán terjedt el a holland kereskedők révén Európában is, és ezek a darabok indították el az európai fajansz-, majd porcelángyárakban is a kínai hatású tárgyak készítését. Az 1850-es évektől Herenden is készülnek kínaizáló díszítmények, köztük az ún. Ming-minta (email-technikával festett kínai enteriőrben ülő nőalak, arany girlanddal övezve). A XIX. század közepén a szárd királynak volt egy hiányos készlete a fent említett mintával, melyet egyetlen európai porcelángyár sem tudott kiegészíteni. A királyság nagykövete Fischer Mórhoz fordult, aki felvállalta a kiegészítést. Személyesen szállította Turinba az elkészült darabokat, ahol az eredetit összecserélte az általa készítettel, s az ott lévő uraknak az eredetit mutatta be, akik nemtetszésüket fejezték ki; szerintük az eredetinek nyomába sem léphetnek. Ekkor Fischer Mór feltárta az igazságot. A herendi termékek nagy sikert arattak, öregbítve ezzel a herendi gyár hírnevét.